2013. február 11., hétfő

Az energiatanúsítvány

Az energiatanúsítvány az az új közokirat, amely megmutatja az épület energiafelhasználásának hatékonyságát. Az épületek energiafelhasználása különösen fontos helyet foglal el az ország gazdasági mérlegében és a családok pénztárcájának alakulásában. 2002-ben az Európai Unió is
direktívában írta elő új, magasabb követelmények bevezetését, új számítási módszerek kidolgozását, így az energiafogyasztás és környezetszennyezés csökkentését. A Magyar Köztársaság kormánya a fentiek alapján két alapvető jogszabályt alkotott: az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM,  rendeletet, amely a számítási módszereket egységesítette, és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet, amely pedig a energetikai tanúsítás módszereit rendezte egységes szerkezetbe. 2009. január 1. napját követően a 176/2008 (XII.31.) Korm. rendelet hatálybalépésének köszönhetően minden ezt követően indult építésügyi engedélyeztetési eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel megvalósuló új épület építésekor – legkésőbb a használatbavételi engedély benyújtásáig - el kell készíttetni az épület energetikai tanúsítványát. Kötelező az energetikai tanúsítvány (közismertebb nevén épületzöldkártya) elkészítése meglévő épület tulajdonjogának átruházása, illetőleg egy évet meghaladó időtartamú bérbeadása esetén is.
Bevezetésével várhatóan alapjaiban fog megváltozni az ingatlanvásárlás és forgalmazás
eddig kialakult szokásrendszere, hiszen mind a vevőnek, mind pedig az eladónak elemi érdeke lesz, hogy az épület minél jobb besorolású tanúsítvánnyal rendelkezzen. Tekintettel erre a jogszabály türelmi ideje alá tartozó használt ingatlanok tulajdonosai is érdekeltek abban, hogy az ingatlanra mielőbb tanúsítványt szerezzenek, hiszen e nélkül nehezen vagy egyáltalán nem mérhető fel az ingatlan jelenkori piaci értéke. Ebből következik, hogy hamarosan már a hitelintézetek általi hitelbírálat egyik alappillére is e tanúsítvány lesz. 2009. január 1-től az új épületek energiatanúsítása már kötelező a használatbavételi engedély megszerzéséhez!
2012. január 1-től az energiatanúsítvány megszerzése ugyancsak kötelező a következő esetekben:
  • meglévő épület vagy lakás,
  • lakás, vagy ház eladásakor, az átíráshoz,
  • az egy évnél hosszabb bérbeadáskor,
  • és az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű hatósági-, állami tulajdonú épület esetén.

Az épületek energiatanúsítása elvileg történhet csak a terveken és a kivitelező nyilatkozatán alapuló tisztán számítási módszerrel. Abban az esetben, ha ilyenek nem állnak rendelkezésre, két irányban indulhatunk el: az épület szerkezeteinek feltárásával igyekszünk képet alkotni a házban felhasznált anyagokról, vagy műszerrel mérjük az épület hőkibocsátását. Ilyen műszer lehet a kontakthőmérő, vagy a hőkamera. Az a tárgy, amely az abszolút nulla fok feletti saját hőmérséklettel rendelkezik (azaz mozognak a molekulái) hőt bocsát ki környezete felé. A hőkibocsátás infravörös (tehát emberi szemmel nem látható) tartományban történik. Ez a tartomány kb. a 780 nanométer és 1 mm közötti sávot jelenti, amely a látható fénynél hosszabb hullámsáv tartomány. A hőkamera "távhőmér", és a beérkező infravörös hullámokat képpé is alakítja. Ezt az eljárást hívjuk termográfiának.  Az  eljárásnak azonban sajnos vannak korlátai: megfelelő eredményt csak jelentős hőmérsékleti  különbség esetén kaphatunk, ezért a hőkamerás felvételeket jobbára csak téli időszakban készítünk. A hőkamerás felvételek óriási előnye, hogy számítások nélkül, rövid időn belül képet adnak egy-egy ingatlan hőtechnikai, hőszigetelési állapotáról, amely eredmény után már kisebb befektetéssel is nagymértékű energia-megtakarítás érhető el! A lakászöldkártya körülbelüli ára 11.000 Ft, bár ez családi házak, nagyobb épületek esetében változhat. Az alábbi képeken egy-egy épület eredeti képe mellett megjelenik a hőkamerás felvétel is, amely árulkodik a ház hőveszteségeiről!
Hőveszteség 1.

Hőveszteség 2.
Hő veszteség 3.



Népszerű bejegyzések