Járt utat járatlanért….

Azt mondhatjuk, Gávris Szabolcsnak, az Openhouse Szolnok ügyvezetőjének szó szerint a vérében van az ingatlanszakma. Szinte az anyatejjel szívta magába. Szülei ugyanis már 1992-ben megnyitották ingatlanirodájukat, édesanyja azonban már ezt megelőzően is építészettel foglalkozott. Ami ma sok fiatalnak nem kézenfekvő, az volt 1996-ban Szabolcsnak: bedolgozta magát a családi vállalkozásba.

Gávris Szabolcs, az Openhouse szolnoki franchise partnerének példája útmutató lehetne minden mai kamasznak: egy bejáratott üzletet átvenni, egy jól bevált módszert megtanulni könnyebb, mint új fába vágni a fejszét. De kezdjük az elején.

A szülői iroda Szolnokon az egyik legnagyobb irodává nőtte ki magát a családi összefogásnak köszönhetően. Érdemes volt hát Szabolcsnak külföldről hazatérve megcsinálnia az értékesítői vizsgákat, kitanulnia a szakma minden csínját-bínját. Húsz éves „hátszéllel” nagyon is jól ment az iroda. De mindig vannak kiszámíthatatlan tényezők: a gazdasági válság a legtöbb cég számára előre láthatatlan volt. „Az elmúlt 2-3 évben nagy kihívás volt a piacon maradni. Kerestem a lehetőségeket, volt némi kapcsolatom a Híd Ingatlanközvetítő (franchise jellegű) céggel, de az a hálózat nem működött. Elmondhatom, hogy szinte minden konkurens megpróbált becserkészni. Sőt, olyan is volt, amelyik szimpatikus lett volna, csak az első megkeresés után eltűnt a kontaktom. Még a központban sem tudták megmondani, kivel tárgyaltam, így elmaradt a folytatás. Mindent összevetve: az Openhouse volt a legmeggyőzőbb.”

Az Openhouse tulajdonosai, Molnár Szabolcs és Molnár Kristóf először levélben tapogatóztak Gávris Szabolcsnál. Ő csak tologatta a levelet… annyi megkeresést kapott már. Amikor viszont elolvasta, egyből szimpatizálni kezdett az Openhouse-szal. Egyből érezte, hogy a Molnár fivérek nyújtotta dinamizmusra, tűzrőlpattantságra van szüksége. Fiatalos lendületre, „egy kis vérfrissítésre” – hogy visszatérjünk a történetet kezdő metaforához.  „Tíz év után jól esett a megújulás. Azt tudtam, hogy továbbra is emberek között akarok maradni – de talán már nem értékesítőként. Az, hogy irányíthatom a kollégákat, teljesen új töltést adott. Az Openhouse-szal a hátam mögött az az érzésem, hogy nagyobb biztonságban vagyok. Van hová segítségért fordulni. Azelőtt egyedül dolgoztam és egyedül hoztam jó vagy - éppen rossz - döntéseket. Most van kit megkérdeznem – és mindenki nagyon készséges.”

Gávris Szabolcsot ma Szolnokon szinte mindenki ismeri – ő maga is úgy érzi, sikerült nyomot hagynia a városban. „Nem átlagos szakma ez: az emberek beengednek az életükbe. És én tényleg mindig végighallgattam mindenkit.” Gávris Szabolcs személyisége így tölti meg Szolnokon az Openhouse nevet jelentéssel és tartalommal – és így erősíti egy országos márka egy üzlet sikerét.

Szabolcs tehát újra alkalmazta a trükköt: ismét egy már működő, jól bevált céget „vett át”. Ahogy először a szülei vállalkozását folytatta, most az Openhouse franchise-át alkalmazza.

Igen, a franchise az a járt út – a maga kidolgozott módszereivel, sztenderdjeivel, kereteivel – amit érdemes követni. Lehet választani a járatlant is, lehet próbálkozni egyedül is, de időnként jobb, ha van mögöttünk bázis, ami olyan, mint egy család… mint egy családi vállalkozás.